Húúú, hol is kezdjem?! Nagyon mozgalmas volt a tegnap este. Hol pozitívan, hol negatívan. 9 órakor indultam el itthonról. A többiek, már 7től lent voltak, de elkezdtem nézni a Krokodil Dundee-t, ezért mentem egy kicsit később. Bár ez az első része, a híres krokodil vadásznak elég gyengére sikeredett. Idővel átkapcsoltam az rtlklub tehetségkutató műsorára, ahol most már egyre igényesebb előadók vannak. F9kor azonban kinyomtam a tv-t, gyorsan letusoltam, összekaptam és elindultam.
Messziről láttam, hogy jön a busz, úgyhogy gyorsan rásprinteltem, és el is értem. A helyi bevásárlóközpont előtt találkoztam az egyik barátosnémmel, a többiek valamit otthon hagytak, úgyhogy fölugrottak érte. Közben összefutottunk, egy iskolánkba járó, kisasszonnyal, és a barátnőjével. A hideg elől bemenekültünk, és a lift mellett leültünk egy padra. 5 perc múlva, hirtelen oda lépett hozzánk egy 50 körüli asszony, és azt kérdezte, hogy mivel lehetne megállítani ezt a kulturálatlanságot ebben az országban. Kicsit bolond volt szegény, de megsajnáltuk, úgyhogy szóba elegyedtünk vele. Három foga volt, abból kettőt a tombolán nyert, egy meg fájt szegénynek. Ám, most megtanultam, hogy nem lehet a fogak alapján következtetést levonni, a műveltséget illetően. Francia tanárnő volt, és 4-5 nyelven beszélt. Véleménye szerint, tájszólásom van, úgyhogy adtam alá a lovat, hogy mind a négyen Tarjánból jöttünk. Közben azt is kitaláltuk, hogy az egyik lány az én húgocskám. Először, az asszony is furcsállotta a dolgot, mert a szőke hajunkon kívül semmi közös nincs bennünk a leányzóval. Nagyon jól mulattunk közben a hirtelen kialakult rokoni viszony miatt. Alig bírtunk a nevetésünkkel. A bemutatkozásnál a Kovács nevet használtuk. Én Kovács Dániel voltam, az ideiglenes húgocskám pedig Kovács Diána. Közben megjöttek a többiek, úgyhogy elbúcsúztunk a foghiányos francia tanárnőtől, és elbúcsúztunk a „húgomtól” és a barátnőjétől, mert ők mentek haza.
A többiekkel szokásos éjjelnappali közért előtt találkoztunk. Gyors helyzet átbeszélés, ki hogy van, mik történtek stb. Aztán irány a közért. Na mit ittunk? Talált! BB Édes… Ez lesz a védjegyünk lassan, mint annó Ambrus Attilának a whisky volt. Csak mondjuk, mi nem rámolunk ki bankokat. Na mind1 ez mellékes. A piák megvétele után, megint bevonultunk, a jégkorszaki állatba… (a Mamutba). Ott iszogattunk, dumáltunk, és néha szakadtunk, többek között, a nemrégiben történt tanárnős-salgótajános eseten.
Fél óra elteltével elindultunk kifele, de az egyik lány rájött, hogy ott hagyta a táskáját a padon. Visszarohantunk, de sajnos már hűlt helye sem volt. Közben ott kószált végig a helyi bizti boy is de álltólag ő nem látott semmi gyanúsat. Elég szomorú. Ez magyarországi. Szegény barátnőm hazament, nagyon kivolt. Meg is értem. Benne volt mindene.
A többiekkel elindultunk, a Kolosi tér felé. Bő fél óra alatt oda is értünk. Miután beléptünk a szórakozóhelyre, rögtön több ismerőssel összefutottunk. A ruhatárnál, vagy fél órát szobroztunk. Ez kicsit levitte a party-hangulatunkat. Ám miután beadtuk a ruhákat, felnyomtuk a hangulatot egy tequilával. Az estét egybként, egy pezsgővel, 2 tequilával, és egy sörrel zártam. Jó is volt végig a hangulatom. Mondhatni pont jó. Se sok se kevés. Nehéz megtalálni ezt az arany középutat, de most sikerült. Egy hatalmasat buliztunk, két osztálytársam is ott volt, és rengeteg iskola társam, és ismerősöm, barátom, úgyhogy kifejezetten jó hangulatban telt az este. Pozitív csalódás volt.
F4 fele értem haza, gyorsan ledobáltam a cuccaimat, ittam egy kis vizet, a másnaposság elkerülése érdekében, és bezuhantam az ágyba. Kb. fél percen belül már aludtam… Nem ide tartozik, de mostanában elég kialvatlan vagyok, és sokszor álmos és fáradt vagyok nap közben. Mondjuk az idő is szerepet játszik ebben szerintem. Szóval így telt az éjszaka. Ahogy mondják, soha rosszabbat ennél!
